2022-ben Európa legjobb teremkerékpárosai látogatnak hazánkba

Mit jelent a szövetség számára az, hogy hazánk rendezheti a 2022-es Teremkerékpáros Európa-bajnokságot?

– Ez egy óriási lehetőség számunkra. Érdemes tudni, hogy mind a kerékpárlabda, mind pedig a művészkerékpározás tradicionális szakágnak számít, hisz már az 1900-as éveket megelőzően, a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) megalapítása előtt is rendeztek nemzetközi teremkerékpáros eseményeket. Fantasztikus dolog, hogy 2022-ben Magyarország adhat otthont az Európa-bajnokságnak, ami érthető módon egy nagyon komoly sportdiplomáciai siker is.

Miért pont Nyíregyháza lett a helyszín?

– Találnunk kellett egy olyan sportcsarnokot, amely nemzetközi szinten is megállja a helyét, a nyíregyházi komplexum pedig a maga nemében megfelel az elvárásoknak. A sportág irányító szervezete magas követelményeket támaszt a helyszínt illetően, kezdve a küzdőtér méretétől, a befogadóképességen át a fénytechnikáig, nem beszélve a padlózat állapotáról illetve az infrastruktúráról, a szabolcsi megyeszékhely pedig mindenben megfelel az elvárásoknak.

Európa legjobb művészkerékpárosai valamint a legerősebb kerékpárlabda válogatottjai mérkőzhetnek meg egymással jövőre Magyarországon. Mit kell tudni ezekről a versenyszámokról?

– A művészkerékpározás egy előre meghatározott koncentrikus körön belül végzett, tulajdonképpen a talajtornához hasonló, komoly állóképességet és erőkifejtést igénylő gyakorlatsor bemutatása, amelyet öt percen belül kell végrehajtani. A szakág nemzetközi vezetése komoly dokumentációval bír, amely meghatározza a különböző statikus és akrobatikus elemek valamint a kormányon és a nyergen végzett egyensúlyozási feladatok mikéntjét. Hasonlóan a tornához illetve a műkorcsolyázáshoz a szegmensek nehézsége különböző pontértéket képvisel.

A kerékpárlabda ennél jóval egyszerűbb, gyakorlatilag egy kis méretű pályán gólra játssza a két, két-két főből álló csapat. Értelemszerűen a labda kapuba juttatása a fő cél, amelyhez a kerékpárt kell használni, bár a játékszer hozzáérhet a testfelülethez is, sőt a kapus értelemszerűen kézzel is védhet, de a lövések a bicikli kerekével történnek. A szabályok nagyjából hasonlóak a labdarúgás szabályaihoz.

Mennyire ismertek jelenleg idehaza ezek a szakágak?

– Az ismertség tekintetében átlagosnak mondanám, inkább az okozza a problémát, hogy maga a kerékpársport hazai megítélése marad el a nyugati országokban megszokottaktól. Természetesen a hazai irányítás arra törekszik, hogy a kerékpársport egyre népszerűbbé és elfogadottabbá válhasson, és pontosan ez az oka annak, hogy megpróbálunk egyre több világeseményt Magyarországra hozni. Sajnos azt is tudni kell, hogy hazánkban az 1930-as évektől egészen az 1990-es évekig szüneteltek ezen szakágak, akkor alapították újra őket. Mindezek ellenére ez az elmúlt időszak eredményein nem látszik, művészkerékpározásban rendelkezünk két világbajnoki negyedik hellyel, de az Európa-bajnokságokon is szereztünk már bronzérmet.

Milyen hosszabb távú célokat látnak maguk előtt?

– Nem titkolt célunk, hogy egy sikeres lebonyolítás esetén, egyfajta folytonosságra törekedjünk, azaz, hogy az elkövetkezendő években is esélyünk legyen a szakág világeseményeinek otthont adni – a terveink szerint 2023-ban ugyancsak a felnőtt kontinensviadalra, míg egy évvel később a Junior Európa-bajnokság megrendezésére pályáznánk, a távlati elképzelés pedig a világbajnokság hazánkba csábítása lehet.

Ezek a fentebb felvázolt események milyen szinten népszerűsíthetik idehaza a teremkerékpározást?

– Természetesen alapvető célként határoztuk ezt is meg, bár nyilvánvalóan ez a valóságban jóval bonyolultabb ennél, hiszen a szakágak infrastruktúrája nem alakult ki még teljesen idehaza, bár bízunk abban, hogy ez a jövőben változhat. Feltétlenül szeretnék olyan sportolni vágyó gyerekeket megérinteni, akik jó érzékkel rendelkezek és tehetséget mutatnak ahhoz, hogy idővel teremkerékpáros váljon belőlük.