Huszonhárom csapat 134 versenyzője (17 különböző nemzet képviseletében, közte 25 magyar bringással) állt rajthoz a budapesti Carl Lutz rakparton, hogy nekivágjon a 138 kilométeres távnak és a többi között Telki, Zsámbék, Bicske, Csákvár, Bodajk, Csetény és Ravazd érintésével megérkezzen Pannonhalmára. A befutóra az apátságig vezető, helyenként 15 százalékos meredekségű, jó részén térköves emelkedő tetején került sor a kaptató második megmászása után.
Az Epronex-Hungary dél-afrikai versenyzője, Byron Munton nyitotta meg a szökések sorát, majd volt benne eltekerési kísérletben a 2021-ben harmadik, kétszeres magyar bajnok Filutás Viktor (Karcag Cycling) is, miközben az első óra átlaga 42,54 kilométer/óra volt. Végül egy leszélezést követően kilencen tudtak eltempózni a mezőnytől, ebben a csoportban ott volt a többi között az Epronexet erősítő Karl Ádám, illetve a cseh Martin Voltr, aki viselte a sárga trikót a májusi Tour de Hongrie-n.
A jelentős előnyt kialakító, több mint tíz perccel a mezőny előtt haladó élcsoport a bencés monostorig vezető első mászásnál szétszakadt, Voltr és Tilen Finkst eltávolodott a többiektől, az Adria Mobil szlovén versenyzője pedig meg is nyerte a versenyt. Legjobb magyarként Karl hetedik lett bő másfél perc lemaradással, a mezőnyből a legelőkelőbb helyet a tizedikként célba érő, két éve harmadik, friss időfutambajnok Peák Barnabás (Adria Mobil) szerezte meg.
Fontos volt, hogy a csapattal kontrolláltuk a szökéseket és már az elejétől fogva benne tudtunk azokban lenni – mondta el az MTI kérdésére Karl. Felidézte: az oldalszelezős résznél széthullott a mezőny nyolcvan kilométer elteltével, ekkor elöl maradtak hárman, majd még zárkóztak fel rájuk, így alakult ki a szökevénycsoport.
– Fáradt volt a mezőny, éreztem, hogy jó lehetőség lehet. Láttuk, hogy ha mi kilencen összedolgozunk, az egy jó szökés lehet. Viszonylag gyorsan nagy előnyre tettünk szert, és mivel tudtam, hogy hazaérhetünk, be is forogtam – fogalmazott Karl. Mint mondta, a rendkívüli melegben folyamatosan jártak vissza frissítőért a csapatkocsikhoz, a hőség és a szél is nehezítette a versenyt.– Nem reagált jól a szervezetem a melegre, a végén a körözésben a meredek emelkedőn kicsit megfőttem, ezzel együtt is elégedett vagyok a nappal – szögezte le Karl. Elmondta: a pannonhalmi körben segítségére volt a terepismeret – a V4 mellett az országúti bajnokság mezőnyversenyének is ez a helyszíne az elmúlt években. – Talán ezért is vállaltam a szökést, tudtam, ha előnnyel érkezem ide, van esélyem a jó eredményre, de azért nem ez döntött – ismerte el.
Schneller Domonkos, a magyar szövetség elnöke kiemelte: a kelet-közép-európai régió versenyképességének záloga az összefogás. – Ennek egyik legjobb példája a Visegrád 4 Kerékpárverseny, hiszen ezek az országok csak együttesen képesek a kellő számú versenynapot biztosítani a fiataloknak ahhoz, hogy eredményesen vehessék fel a küzdelmet a nagy kerékpáros nemzetekkel – fogalmazott a május végén megválasztott sportvezető.